Vendégünk Kontron Hungary Kft. – korábbi nevén S&T Hungary - ipari digitalizációs üzletágának vezetője, Nyírő Ferenc, aki már tavaly számos konferencián megkongatta a vészharangot a magyar KKV iparvállalatok felett. Most nekünk is kifejti álláspontját, s annyi biztos: érvelését nem könnyű kétségbe vonni, akár gazdasági, akár technológiai, akár emberi erőforrás oldalról közelítjük a hazai helyzetet.
Ebben az epizódban az világpiaci autóipari trendek magyarországi hatásait igencsak realisztikus szemüvegen keresztül vizsgáljuk meg, és végül arra a következtetésre jutunk: az ipari KKV-szektor egyetlen lehetősége az azonnali hatékonyságnövelés. Szóba kerülnek az elektromos autók és a kínai mobiltelefónia, az akkumulátorgyárak, a hazai bérspirál, sőt, a digitális nomádok és az agyelszívás is, hogy csak néhányat említsünk a beszélgetés témái közül. A választ pedig az IT, a digitalizáció, robotika és az oktatás területén keressük, sok-sok konkrét, gyakorlati példával és megoldási lehetőséggel.
Az ezredfordulón az additív technológia – azaz a 3D nyomtatás – integrálását a hagyományos gyártási folyamatokba nagyfokú várakozás övezte. Most, két évtizeddel később túl vagyunk a kiábrándultság okozta mélyponton – s talán beléptünk a megvilágosodás szakaszába, amikor már sokkal tudatosabban, célirányosabban próbáljuk a 3D nyomtatást hasznosítani. Újabb és újabb technológiák szabadalmai járnak le, ami új gyártók belépését eredményezi a piacon – ahol a magyar cégek is elismert szereplőnek számítanak.
Mit érdemes ma a 3D nyomtatásról tudni? Mi várható ezen a területen a következő 2-3 évben? Mely iparágakban látja egy kutató az additív technológia felhasználási lehetőségét? Dr. Kovács Norberttel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem polimertechnikai tanszékének adjunktusával beszélgettünk.
Hogyan fogja össze digitalizációs fejlesztéseit Magyarország legnagyobb iparvállalata, ahol a digitalizációs folyamatban 4-500 ember vesz részt? Vendégeink a MOL-ban csoportszinten felelnek azért, hogy a downstream területen ne csak kialakuljon, de tökéletesen meg is valósuljon az ipari digitalizációs vízió. Mi a MOL 3D-je? Milyen IoT-projekteken dolgozik a vállalat, ahol csak a finomítók automatizált szabályozói önmagukban több mint 300 000 mérési ponttal rendelkeznek?
Mélyen technológiai töltetű epizód szakemberekkel, akik az IT fejlesztéseket üzleti szemmel fogják össze, és akik azt is elárulják, milyen élmény volt Budapest legkomplexebb okosépületébe beköltözni.
Vendégeink: Szabó Zoltán, a MOL Group Downstream Digital fejlesztési vezetője és Viczián Zsolt, a MOL Group Downstream IT vezetője
Az Airbus Helicopters Hungary az ország egyik legfiatalabb, komplex alkatrészgyártó üzeme. A hivatalosan még csupán fél éve átadott, induló gyár számos kihívásra kell választ találjon: nem csak a repülésbiztonsági és katonai vonzata miatt speciális gyártási követelmények és a szigorú nyomonkövetés, hanem a magas volatilitás, illetve a hirtelen jövő, egyedi, kisszériás igények is nehezítik a magyar termelésirányítói munkát.
Ebben az epizódban nem kész ipar 4.0 rendszerekről lesz szó, hanem őszintén beszélgetünk tervezésről, első lépésekről, és kezdeti tanulságokról - mindarról, ami ahhoz szükséges, hogy ma Magyarországon a nulláról egy technológiai mintaüzemet hozzunk létre.
Vendégeink: Pankucsi András, az Airbus gyulai üzemének termelési igazgatója, és Kiss Krisztina ERP-bevezetési szakértő.
Az idei utolsó podcast epizódunkban körkérdést tettünk fel az ipar 4.0 területén dolgozó szakembereknek, hogy ők milyen újdonságokra és kihívásokra számítanak 2023-ban az ipar és a technológia területén. A válaszok alapján egy technológiai szempontból diverz és izgalmas év rajzolódik ki előttünk. Az új megoldások mellett pedig, úgy tűnik, jelentős hangsúlyt kapnak majd olyan kérdések is, mint a szolgáltatásközpontú üzleti modell, a működésbiztonság, a regeneráció és még a kitartás is – hiszen, mint tudjuk, a technológia önmagában nem „mindenható”!
A globális ellátási láncokat az elmúlt 2-3 évben komoly sokkok érték. A COVID, a háború, az energiaválság és az általános gazdasági recesszió árnyéka folyamatos kihívások elé állítja az ipari szereplőket. „A válságnak van kára, de mindig vannak benne lehetőségek is” – tanítja Dr. Bőgel György, a CEU közgazdász professzora, akivel ebben az epizódban arról beszélgettünk, hogy ipari szereplőként mit tehetünk a jelenlegi helyzetben. Hogyan maradjunk reziliensek beszállítóként, és milyen eszközökhöz érdemes nyúlni a költségcsökkentésen túl?
A Norsk Hydro a világ vezető alumíniumipari vállalata. 2019-ben ransomware támadás érte a céget, melynek vezetősége akkor, a nagyok közt elsőként úgy döntött: nem fizetnek. Az átmenetileg papír alapra kényszerült vállalat azóta világszínvonalú, zero trust security-t alkalmazó IT rendszert épített ki, és gyártóként példaértékű módon megcélozta a közel 95%-os cloud alapú működést. A cég kiberbiztonságért felelős globális vezetője Majtényi Márta, akivel ipar 4-ről, a Hydro ambiciózus terveiről és a Tungsramnál szerzett tapasztalatairól is beszélgettünk.
Miért baj, ha bizonyos gazdasági megfontolások felülírják az ökológiai korlátokat, mert nem veszik figyelembe egy tevékenység környezeti és társadalmi hatásait? Mi a gond a körkörös gazdaság elméletével, és miért nem elegendő önmagában a technológiai fejlődés? Miért nem végtelenek a lehetőségeink? Hogyan fogunk gyártani 10-20 év múlva? Jó megoldás-e szolgáltatói gazdaság? És hogyan találjuk meg a boldogulás új útjait – ipari szempontból is? Ebben az epizódban Dr. Köves Alexandrával az ökológiai közgazdaságtanról és a fenntartható iparról beszélgettünk.
Az Ipar 4.0 Backstage legújabb epizódjában a kiberbiztonságot állítjuk a középpontba. Szó lesz a vállalatoknál is gyakori csalástípusokról, ipari adatszivárgásokról és a darkwebről is, és megvitatjuk a kevésbé korszerű gyártógépek előnyeit és hátrányait is. . Foglalkozunk azzal is, mit tegyünk zsarolóvírus-támadás esetén. És nem megyünk el szó nélkül a milliókban is mérhető tanács mellett sem, amit mindenki sejt, de szinte senki nem vesz komolyan: az IT security a legelején a legolcsóbb és leghatékonyabb, nem a végén!
Vendégünk Török Szilárd, az etikus hackerből lett kibernyomozó, és Dr. Bencsik Balázs, a Kibervédelmi Intézet korábbi, a Szabályzott Tevékenység Felügyeleti Hatóságának jelenlegi kiberbiztonsági tanúsítási igazgatója.
Folytatódik az Ipar 4.0 Backstage 2. évada, ahol vendégünk Gulyás Gábor a HBPO Technológiai Innovációs Központjának igazgatója, akivel a fejlesztés és a bevezetés tanulságairól és kulisszatitkairól beszélgettünk. A HBPO két sikertelen, külső cégek által menedzselt bevezetési kísérlet után saját MES-rendszer fejlesztésébe fogott, mely rövid idő alatt is átütő sikert hozott és mára a cégcsoport közel 30 gyárában, 3 kontinensen is bevezették.
A 2. évad első epizódjában Beke Zoltán, az Ipar 4.0 podcast házigazdája ült a vendégeknek fenntartott székbe, ahol Gundel Takács Gábor faggatta korunk ipari forradalmairól. Van-e valós paradigmaváltás a 4.0 és az 5.0 közt, vagy csak számháború a fejlődés sorszámokkal való felcímkézése? Forradalmak, és ami mögöttük van!
Már javában hallgathatók az Ipar 4.0 Backstage podcast első évadának epizódjai - és még közel sincs vége! A nyári szünet után izgalmas témákkal folytatjuk!
Egy asztalhoz ültettük a gyártóvállalat innovációs vezetőjét, a trendkutatót és az egyetemi tanárt, hogy kifaggassuk őket ipar 4.0 témában. Vélemények egymásra találásának és ütközésének is színterévé vált a beszélgetés, melynek résztvevői: Abonyi János (Pannon Egyetem), Gulyás Gábor (HBPO Gmbh.) és Papp László (Gartner Magyarország).
Az önvezető autók, drónok, AGV-k, orvosi robotok biztosan profitálni fognak az 5G terjedéséből. És az ipar? El fog-e jutni az 5G valaha is majd a közepes illetve a kis méretű cégekhez? Ezúttal Dr. Vasvári Gábor, a T-Systems stratégiai szakértője és trendelemzője engedett nekünk izgalmas bepillantást a jövő technológiáiba.
A Siemens neve ipari berkekben az elmúlt 60 évben gyakorlatilag összeforrt a PLC-kkel is. De mi jön a PLC-k után? Vannak-e már Magyarországon sötét gyárak, hogyan működnek az ember nélküli automata raktárak, és hogyan állnak a hazai iparágak az ipar 4.0 implementációjával? Jeránek Tamással, a Siemens Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
A robotok már a ’60-as évektől jelen vannak a gyárakban, de technológiai szempontból egyáltalán nem volt egyenes az út, amin a robotika dinoszauruszaitól elértünk a mai, modern robotokig. Hol tartunk ma? Dr. Galambos Péter, a Bejczy Antal iRobottechnikai Központ igazgatója volt a vendégünk.
A digitalizáció egyik fő feladata, hogy az emberi erőforrást és az adatvezérelt folyamatokat összekapcsolja. Szabó Gáborral, a Microsoft gyártóipari megoldásokért felelős vezetőjével beszélgettünk adatvezérelt folyamatokról, silórendszerekről, low code-ról, no code-ról, marginális előnyökről, és természetesen előhúztuk az emberi tényezőt is.
A Richter Gedeon Nyrt. európai szinten is jelentős K+F tevékenységet végez, és a digitalizációban is elöl jár. Az ipar 4.0-s fejlesztéseket a vállalati kultúrával kezdték, mert fontosnak tartják, hogy rugalmasan szembe tudjanak nézni a folyamatosan változó világgal. Simon Lajossal, a vállalat CIO-jával beszélgettünk.
A vállalati döntések jövőállóságának vizsgálatában egyre fontosabb a jövőkutatás. Vendégeink Dr. Rab Árpád jövőkutató (Corvinus Egyetem) és Papp László (Gartner Magyarország), akikkel arról beszélgettünk, milyen változásokat hoz a következő 10 év az ipari vállalatoknál.
