Vissza a főoldalra

 

A mesterséges intelligencia, robotika, big data, cloud, már napjaink része. De mit hoz a jövő és milyen hatással van ez a termelő szektorra? Hallgasd Te is az Ipar 4.0 Backstage podcast-et, amelyben iparvállalatok kulcsszereplői és szakértők történetei mentén mutatjuk be, hogy merre tart az ipar. 

Megtalálsz minket a kedvenc lejátszódon is!

Epizódok

A blokklánc, vagyis a megosztott adatbázisokat kezelő számítógépes hálózat mint technológia mára túl van a hype-on. De megtalálja-e a helyét az iparban is? Dr. Kocsis Imrével, a BME blockchain labor vezetőjével a hazai blokklánchelyzetről beszélgettünk. Sok más mellett szó esett publikus és privát blokkláncokról, transzparenciáról, digitális identitáskezelésről; arról, hogy miért kell szükségszerűen összekapcsolnunk az AI-t és a blockchaint, illetve milyen pozitív hatása lehet ennek a fenntarthatóságra, és van-e keresnivalója a blokkláncnak az ESG-ben. Kocsis Imre csapatával rengeteget tesz azért, hogy a hazai KKV-k valódi, gyakorlati segítséget is kapjanak a blockchain technológiával kapcsolatban, így ezt az erősen szakmai beszélgetést kifejezetten ajánljuk kis- és középvállalatok képviselői számára is!
A műsorban említésre kerülő, hasznos projektek:
• European Blockchain Services Infrastructure: https://hub.ebsi.eu/blockchain
• Catena-X (autóipari beszállítói lánc kezelése): https://catena-x.net
• IDunion (európai decentralizált identitáskezelés): httpss://idunion.org
• Digital Teach EDIH projekt (blockchain tanácsadás KKV-knek): https://digitaltechedih.hu/
• SME4DD (blokklánc projekttervezés kisvállalatoknak): https://www.eitdigital.eu/eu-collaborations/sme4dd/
Gados Dániellel, a Danubisoft CEO-jával A-Z-ig kiveséztük a MES-rendszerek és a termeléstervezés témáját. Mikor és kinek van szüksége MES-re, mennyi idő ilyen rendszereket bevezetni, mire figyeljünk és milyen elvárásokat támaszthatunk a rendszerek megtérülése tekintetében? Milyen hatása van már most a termeléstervező rendszerekre az AI? Az epizódból – sok egyéb kérdés mellett - ez is kiderül!
Óriási erőkkel fejlesztjük a robotokat és az AI alkalmazásokat, hogy még szofisztikáltabb együttműködésre legyenek képesek az emberrel való közös munka során. De miért fordítunk mindeközben olyan kevés energiát arra, hogy az embereket is képezzük a robotokkal való kooperációra? Hol tart és merre tendál a magyarok digitális kompetenciája? Miben segítheti a közoktatás a vállalatok digitális transzformációját? Lehet-e a vállalkozásokat – és magukat a munkavállalókat is – abba az irányba fejleszteni, hogy nyitottak legyenek a változásra? Dr. Obermayer Nórával beszélgettünk szervezeti kultúráról, generációs kérdésekről, tudásmegosztásról – és még sok olyan – főként emberi – tényezőről, ami a vállalatok digitális transzformációját jelentősen befolyásolja.

Az esztergomi Suzuki gyárat talán senkinek sem kell bemutatni. Az itt működő hegesztőüzem kulisszatitkait azonban talán kevesebben ismerik, pedig érdemes figyelni rá: a Suzukinál ugyanis a magyar szakemberek a saját igényeik szerint fejleszthetik a gyártósort. Egy 22 fős mérnökcsapat fedi le a hegesztőüzem teljes koordinálását a teljes gyártott termékpalettát illetően, a beszerzés indításától a tervezésen és gyártásfelügyeleten át a telepítésig. Milyen technológiai háttérrel tud ebben az üzemben több autótípus is legördülni egyazon gyártósorról, és milyen IoT megoldásokkal igyekszik a magyar mérnökség meghódítani a globális Suzukit? Milyen kiberbiztonsági feltételeknek kell megfeleljen az üzem gyártásirányítási rendszere, illetve milyen lépéseket tesznek az esztergomi üzemben, hogy 2050-re elérjék a karbonsemleges működést?

Tizedik éve szervezi meg a Smart Factory Connaction konferenciát, de sosem érdekelte, hogy maga az esemény profitábilis legyen. Számára mindig is fontosabb volt, hogy valódi fórumot biztosítson a gyártóknak, és a vendégei azért látogassák évről évre a rendezvényt, mert ott releváns tapasztalatmegosztás történik. Bóna Péter, a Com-Forth Kft. ügyvezetője megkerülhetetlen név, ha a hazai ipari digitalizációról van szó. Hisz abban, hogy nem kell – nem is lehet – minden új technológiát bevezetni, és néha a legjobb stratégia a kivárás. Szívügye az emberközpontú gyártás, de nemcsak erről beszélgettünk vele, hanem többek között a NIS2 kapcsán felmerülő kiberbiztonságról, a generatív AI ipari hasznáról, nemnövekedésről, és arról, mit tudunk tenni, hogy minél több magyar ipari vezető fejében kialakuljon a saját megvalósítható digitalizációs víziója.
Az idei Smart Factory Connaction konferenciát június 11-13. közt tartják a Mátrában. https://info.comforth.hu/hu/smart-factory-connaction-2024-ipar40-konferencia
A 65 fős, debreceni, családi tulajdonú IL-PE Kft.-nél évek óta tudatosan készülnek arra, hogy a háztartási műanyag termékek fröccsöntésével foglalkozó vállalat Ipar 4.0 mintagyárrá váljon. Mialatt ez az interjú készült, Petis László, a cég ügyvezetője és egyben fejlesztési vezetője fél szemmel gyártásuk valós idejű adatait követte egy olyan innovatív vállalatirányítási platformon, amit egyedi fejlesztés során, „házon belül”, kreatív ötletek garmadával valósítottak meg. A rendszer még nincs is teljesen készen, de – többek között a villamosenergia-felhasználás optimalizálásával – már a bevezetése utáni első évben profitot termelt a vállalatnak. Hogyan készült és jelenleg hogyan működik az IL-PE Kft. saját vállalatirányítási rendszere? És milyen jövőbeli fejlesztéseket terveznek benne? Tarts velünk ebben az ötletekben és gyakorlati tanácsokban kivételesen gazdag epizódban is!

Dr. Nick Gáborral az Év Gyára Projektverseny zsűritagjaként tavaly tavasszal már beszélgettünk a magyar kkv-k digitalizációs kihívásairól. Mi változott azóta, hol tart most Magyarország az európai ipar 4.0 érettségi skálán? Gábor most sem rejti véka alá őszinte gondolatait, legyen szó transzformációs stratégiákról, vagy a digitalizálás vertikális és horizontális integrációjáról. Különösen gyártó középvállalatok számára ajánljuk ezt a beszélgetést, melyből többek közt az is kiderül, érdemes-e ipar 4.0-s pályázatokra, támogatásokra várni, és mikor kidobott pénz a cégeknek stratégiát „iratni”. Valós hazai példák, tanulságos „rémtörténetek” mellett a közeljövő ígéretes technológiái is terítékre kerülnek, és szó lesz a platform alapú illetve az autonóm gyártásról, és a vállalatok fenntarthatósággal kapcsolatos, illetve szociális felelősségéről is. Részletek az epizódban!

Ma a CEO-k nagyjából háromnegyede azzal van megbízva, hogy valamiféle transzformáción keresztülvigye a cégét. Az átalakítási projektek 93%-a azonban elbukik – de nem a tehetségen, nem is a forráshiányon vagy a technológián, hanem a szervezeti kultúrán és az emberi kapcsolatokon. Ebben az epizódban dr. Füredi Júlia szervezetpszichológussal beszélgettünk a digitális transzformációk sikerének emberi tényezőiről. Mérhető-e a vállalati kultúra, és tudjuk-e, mi az egyáltalán? Hogyan ismerhetjük meg és alakíthatjuk a saját szervezeti kultúránkat? Kinek a feladata alakítani azt? Létezik-e a work-life balance, és mi a baj a férfi sztereotípiákkal a transzparencia és a hibakezelés szempontjából? Igaz-e, hogy ahol nagyon sok férfi dolgozik együtt, ott nemcsak az együttműködés alacsonyabb fokú, de korábban is halnak meg a férfiak?
Az Ultinous Zrt. egy mesterséges intelligencia alapú gépi látással foglalkozó kutatólaborként indult. A svéd-magyar vállalat mára nemcsak az építőipar, közlekedés és logisztika, illetve a biztonságtechnika területén aktív, hanem már okosvárosok számára is fejleszt technológiát, amely egyre jobban képes kontextusba is helyezni a dolgokat, nem csak felismerni azokat a gépi látás által. Ebben az epizódban a cég CEO-jával, Balogh Tibolddal megkíséreljük átfogóan bemutatni az intelligens képi adatelemző technológiában rejlő potenciált – legyen szó civil vagy ipari felhasználásról, minőségellenőrzésról, munkavédelemről, különféle gyártási események előrejelzéséről, sőt, GDPR-megfelelőségről is.
Az epizódban hivatkozott videó linkje: https://www.youtube.com/watch?v=08D8VDJwfek
Dr. Abonyi János, a Pannon Egyetem rektorhelyettese nemcsak adattudománnyal és Ipar 4.0 megoldások fejlesztésével foglalkozik. Kutatócsoportjával a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia adattudományi integrációján is dolgozik. Hiszi, hogy bárhogyan is lesz, nem ússzuk meg, hogy az adatokhoz nyúljunk, viszont az adattudomány nem lehet öncélú, és csakis a megfelelő domain-tudással rendelkező, nyitott hozzáállású szakemberek körzeműködésével hajthat igazi hasznot. Kiváltképp a konzervatívabb ipari szektor számára!
Tartsatok velünk az adatalapú modellek sikeres ipari bevezetésének útján, ahol mérföldköveink az adatmodellek, az ML (és az autoML), a nagy nyelvi modellek, az MI – és az elmaradhatatlan emberi tényező…

A KUKA a robotikában megkerülhetetlen név. A 125 éve működő robotgyártó cégnek történelmi szerepe volt az első elektromechanikus csuklókkal felszerelt ipari robot kifejlesztésében, sőt még a magyar nyelvben is otthagyta bélyegét: miattuk hívjuk ugyanis kukásautónak a KUKA-s autót. A vállalat 2015-ben úgy döntött, hogy nem a németországi központjában, hanem Budapesten nyitja meg kutatás-fejlesztési irodáját. Itt a klasszikus robotikai termékfejlesztésen túl a szakemberek azzal is foglalkoznak, hogy hogyan lehet a robotokat a leghatékonyabban a valós gyártási folyamatokhoz igazítani, illetve hogyan lesznek integrálhatók a robotok szoftverei olyan előremutató technológiákkal, mint a MI vagy a gépi látás. Milyen egyéb kutatásokkal foglalkozik a központ, hogyan működnek együtt a hazai egyetemekkel, és milyen vízió mentén irányítja csapatát a KUKA K+F Központjának vezetője? A beszélgetésből kiderül!

Vajon milyen lesz az iparban az előttünk álló év, amikor talán már nem is maguk az új technológiák, hanem azok agilis bevezetési módja lesz a fontosabb? Vagy amikor a generatív AI, a kvantum, az önfenntartó robot és a blockchain egyszerre kopogtatnak majd az ajtón, és mindezeken túl egy kritikusan nagy napkitörés küszöbén is állunk majd? Két jövőkutatóval beszélgettünk arról, hogy a legbiztosabb szcenárió a bizonytalanság, de a jó hír az, hogy a kiszámíthatatlanságra a legjobb választ még mindig az ember tudja adni.
Ilyen volt 2023! És milyen lesz 2024? Tartsatok velünk!

A Fortune 500 cégek már elkezdték kutatni, hogy milyen üzleti előnyöket tudnak a kvantumtechnológiából meríteni. A logisztikai cégek és a nagy autógyártók nagyon aktívak ezen a területen, és mára gyakorlati megoldásokat tudnak felmutatni – például a gyártósorok optimalizálásában. A kvantumszámítógépek elterjedése mégsem várható még a közeljövőben. Ennek okairól, és a kvantumtechnológia elméleti hátteréről beszélgettünk Dr. Vattay Gáborral, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája tanszékének vezetőjével.

Ha automatizációról, robotizálásról van szó, általában arról beszélünk, hogy hogyan tudjuk az embert - mint felesleges vagy problémát okozó tételt - kivenni a folyamatokból. Az operátor 4.0 ezzel szemben arról szól, hogyan alakítsuk úgy a munkakörülményeket az operátorok számára, hogy ők is kellő hatékonysággal tudjanak dolgozni, és végül a vállalat az így megnyert hatékonyságjavulással sikeresebben állja a piaci versenyt. Az operátor 4.0 kutatásoknak komoly nemzetközi bázisa van a Pannon Egyetemen. Dr. Ruppert Tamással, az egyetem mérnöki karának docensével beszélgettünk az operátori teljesítményt javító új technológiákról: emberekről készített digitális ikrekről, kognitív leterheltség, képességek és sztressz-szintek méréséről, dinaminkus munkautasításokról – és még rengeteg olyan kapcsolódó témáról is, ami az ipari digitalizáció humán oldalát érinti.
A világ harmadik legismertebb FPS játékának fejlesztőivel működnek együtt virtuális kiképző szimulátorok gyártásában, hazai és nemzetközi piacra szánt Simple Smart Tech projekteken is dolgoznak, és mindennapjaikat a big data és az XR – az AR, MR és VR – világában élik. Kik ők? Aki elsőre nem a magyar Honvédelmi Tárca Védelmi Innovációs Kutató Intézetére tippelt, annak különösen ajánljuk ezt az epizódot, amelyben az intézet innovációs vezetőjével, Kovács Gergellyel beszélgettünk az ipar 4.0 és a modern hadiipar kapcsolódási pontjairól, és a gyártás számára is egyre több potenciállal rendelkező technológiák következő 1-2 évben várható robbanásszerű fejlődéséről.

Barta Attila 2012 márciusában vette át a nagy múltú, de akkor épp a csőd szélén álló szegedi háztartási-vegyipari vállalat, a Florin vezetését. Mára a cég a legnagyobbnak számít a magyar tulajdonú vegyipari cégek között. Az idáig vezető út természetesen nem volt egyszerű, sok évnyi tudatos fejlesztésre volt szükség. Ráadásul a Florin gyártóüzemének korszerűsítésébe 2020 tavaszán meteorként csapódott be a COVID, amikor is - Attila szavaival élve - „minden éjszaka” újraterveztek.
Az Ipar 4.0 Backstage hagyományaihoz híven most is arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen sikeres technológiai fejlesztések zajlottak a vállalatnál, és milyen tapasztalatokkal szolgálhat a Florin tanulságul a hazai gyátrószektor számára. De a beszélgetésnek ezúttal teljesen egyedi színt adott az, hogy a cég (eredetileg) közgazdász ügyvezetője ült a vendégszékbe. Ez a különleges, mondhatni 360°-os nézőpontú interjú egyszerre szól 21. századi gyártástervezésről, műszaki fejlesztésekről, teljes digitalizálásról, adatvizualizációról, és a legfontosabbról, az emberi tényezőről.
A Florin Zrt. az Év gyára projektverseny 2023 döntőjében két kategóriájában is az első helyen végzett. A gyár teljes megújításával „Az év gyártási/termelési projektje” kategóriagyőztese lett, valamint a beadott pályázatok alapján az 1-5 mrd Ft közötti árbevételű vállalatok közül elhozta a legjobb gyárnak járó Grand Prix díjat is.
Az ipar sok olyan folyamatot és eszközt használ, amit még annak idején úgy terveztek, hogy még nem került szóba a hálózat és azon keresztüli esetleges sérülékenység. Újra kell-e tervezni ezeket ma? Hogyan fér össze az ipar4 és a kiberbiztonság? Kik állnank a kibertámadások mögött, és mik a céljaik? Van-e Magyarországon ipari kémkedés? És a legfőbb kérdés: gyártóként mit lehet tenni rendszereink védelme érdekében? A beszélgetés során szóba kerül a NIS2, az EU új kiberbiztonsági rendelete is, ami nagyon sok céget érinteni fog a mezőgazdaságtól kezdve az energiatermelőkön át a távközlési szolgáltatókig, és Tamás szerint, ha mással nem is, de a hatalmas büntetések rémével talán elindít majd némi változást a magyar OT védelemtervezésben is.

A MOL Petrolkémia, korábbi nevén a TVK Tiszai Vegyi Kombinát Tiszaújváros alapterületéhez képest másfélszer nagyobb területet foglal el. A műanyagipari alapanyagokat gyártó üzemben 130.000 db berendezés működik. A gyártás leállása itt nagyságrendileg napi 1M dollár veszteséget jelentene. Poór Tiborral, a MOL Petrolkémia Zrt. karbantartási vezetőjével beszélgettünk a Petrolkémia ipar 4.0-s gyakorlatáról a hamarosan megrendezésre kerülő PCS meeting folyamatirányítási konferencia kapcsán, ahol Tibor tavaly egyébként az Év előadója díjat is megkapta. Milyen lesz a jövő pertolkémiai gyára? Mi az az ATEX? És mennyit ér az adatvagyon? A kábelt vagy a wireless technológiát részesíti-e előnyben egy kisvárosnyi alapterületű üzem? Miben közösek a MOL Petrolkémia a beszállítói és az egyetemista mérnökök? A válaszokat ezúttal nemcsak az adásban, hanem azt követően, a PCS Meeting Konferenicán is keressük 2023. október 2-4. közt Lillafüreden!
Király István magyar ICT piac egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező telekommunikációs szakértője, akivel a „csendes technológiai forradalom” kapcsán beszélgettünk arról, mi is történik épp az iparban. A repülés, közlekedés, szállítmányozás már sok éve használja a kommunikációs fejlesztéseket, az ipar azonban mintha kicsit lemaradt volna ezen a területen. Pedig a piacon egyre inkább kiéleződő hatékonysági verseny tapasztalható: önmagában jót termelni ma már nem elég, ha közben a gyártási folyamatunk nem elég gazdaságos. Dróntaxik, önvezető autók és tömegrendezvények példáján keresztül elemezzük az 5G négy nagy technológiai előnyét, de beszélünk a wifi6-ról is. Legfőképpen pedig azt mutatjuk be, miért fontos, hogy egy vállalat ne csak új gyártógépekbe ruházzon be, hanem befektetéseinek jelentős részét a teljes IoT ökoszisztémába tegye, és egységes technológiai szemléletet alakítson ki.

A Continental veszprémi telephelye nyerte a 2023-as Év Gyára Projektverseny Grand Prix díját. E siker apropóján Péczeli Viktort, a Continental Automotive Hungary veszprémi lokációjának IT igazgatóját faggattuk a „Contiban” már bevezetett - és bevezetés előtt álló - ipar 4.0-s technológiákról. Alaposan kiveséztük a gyártást támogató RPA, low code , sőt, MI-alapú megoldásokat, szó volt cloudról, 3D nyomtatásról, kobotokról és IT biztonságról, és természetesen a digitalális transzformáció alapjául szolgáló szervezeti fejlesztésekről. S hogy mi a legnagyobb tanulság, amit a Viktorral való beszélgetésünkből leszűrhettünk? Talán az, hogy a sikeres digitalizációhoz nem kell feltétlenül senior szoftverfejlesztőkkel neki indulni! A Continental veszprémi gyára kiváló példája annak, hogy egy 3 fős, kontrollingról, logisztikából és gyártási területről érkezett csapat – kiválóan átlátva a végfelhasználói igényeket – a saját tapasztalatait kihasználva jelentős előnnyel indul neki egy döntési vagy döntéselőkészítési folyamat automatizálásának! Szívből ajánljuk mindenkinek ezt az inspiráló beszélgetést!

A fényeslitkei East-West Gate intermodális rakodó átadása kapcsán 2022-ben hangos volt a sajtó. A létesítmény technológiai hátterének részletes megismerése mellett mi most annak is szerettünk volna utánajárni, hogy mik a terminál éles működésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok, illetve hogy mennyire terjed a logisztikában a VR/AR használata. A terminál digitális ikerpárját – és annak vizualizációs rétegét is – fejlesztő Maxwhere Solutions Zrt. ügyvezetőjével, Budai-Tüske Gáborral beszélgettünk, akitől azt is megtudtuk, mi köze a digital twin-nek a művészeti galériákhoz.
Május 3-án osztják ki a magyar Év gyára projektverseny díjait. Ennek apropóján a zsűri két tagját faggattuk az idei pályázatokról és arról, hogy a verseny tükrében milyen változások látszanak a magyar vállalatok digitalizációja terén.
A GyártásTrend 2015 óta minden évben megszervezi az Év gyára versenyt, amelynek már 6 év óta az ipar 4.0 is teljes értékű kategóriája. Az idei évben – igazodva a piaci helyzethez – a szervezők átalakították és leegyszerűsítették a verseny metodikáját, hogy minél több ipari szereplőnek – legyen szó multiról vagy kkv-ról – biztosítsák a részvétel lehetőségét. A beszélgetésből nemcsak a versenyt magát ismerhetjük meg, de az is kiderül, hogy nemzetközi tekintetben miért és mennyire van, illetve lesz lemaradva a magyar ipar 4, és mit tehetünk a felzárkózás érdekében.

Mi a 3 legfontosabb alapfeltétele, hogy egy vállalkozásnál a mesterséges intelligencia (MI) alapú rendszerek valóban eredményesen működjenek? Hogyan ismerheti fel egy cég, hogy valamely problémájára az MI tud megoldást nyújtani? És egyáltalán: milyen szervezeti és működési feltételeket biztosítsunk az MI bevezetéséhez?
Ebben az epizódban vendégünk Szabados Levente mesterséges intelligencia szakértő, akivel – miután tisztázzuk az MI-vel, deep learninggel kapcsolatos alapfogalmainkat, és gyorsan túllépünk a ChatGPT jelenség kitárgyalásán – új aspektust kezdünk vizsgálni: mit nyerhetne az ipar, ha az általános „adatféltés” helyett egy iparági előtanított modellt vehetnénk igénybe? Ha érdekel az MI ipari és IT környezetben való felhasználása, illetve izgalmas gépi tanulás és MI use case-ekről hallanál, ezt a beszélgetést szívből ajánljuk!

Az élelmiszeripar Magyarországon a termelési értéket és a foglalkoztatottak számát tekintve is a harmadik legnagyobb feldolgozóipari ágazat, miközben egyes felmérések szerint az egyik legelmaradottabb iparág a digitalizáció és az ipari fejlesztések területén. Mi lehet ennek az oka? Az alapvető élelmiszereket gyártó cégek profit szempontjából gyakran szűk mezsgyén mozognak, és beruházásiak nagy része a fenntartási és a minőségbiztosítási célokat kell szolgáljon. Mennyi tere marad ilyen helyzetben a digitalizációnak? Mit nyerhet a digitalizációs fejlesztésekkel az iparág, ahol a vállalatok esetenként több évtizedes gépparkkal dolgoznak, és „nem tudnak mindig a legújabb, legmodernebb irányba elmenni”?
Ebben az epizódban a hús- és a malomipar konkrét példáin keresztül vizsgáljuk az „ipar4” létjogosultságát vendégeinkkel: Dobrai Viktóriával, aki a Varga Szárnyas Kft. pénzügyi igazgatója és Szilágyi Mártával, a Goodmills Magyarország Kft. ügyvezető igazgatójával.
Vendégünk Kontron Hungary Kft. – korábbi nevén S&T Hungary - ipari digitalizációs üzletágának vezetője, Nyírő Ferenc, aki már tavaly számos konferencián megkongatta a vészharangot a magyar KKV iparvállalatok felett. Most nekünk is kifejti álláspontját, s annyi biztos: érvelését nem könnyű kétségbe vonni, akár gazdasági, akár technológiai, akár emberi erőforrás oldalról közelítjük a hazai helyzetet.
Ebben az epizódban az világpiaci autóipari trendek magyarországi hatásait igencsak realisztikus szemüvegen keresztül vizsgáljuk meg, és végül arra a következtetésre jutunk: az ipari KKV-szektor egyetlen lehetősége az azonnali hatékonyságnövelés. Szóba kerülnek az elektromos autók és a kínai mobiltelefónia, az akkumulátorgyárak, a hazai bérspirál, sőt, a digitális nomádok és az agyelszívás is, hogy csak néhányat említsünk a beszélgetés témái közül. A választ pedig az IT, a digitalizáció, robotika és az oktatás területén keressük, sok-sok konkrét, gyakorlati példával és megoldási lehetőséggel.
Az ezredfordulón az additív technológia – azaz a 3D nyomtatás – integrálását a hagyományos gyártási folyamatokba nagyfokú várakozás övezte. Most, két évtizeddel később túl vagyunk a kiábrándultság okozta mélyponton – s talán beléptünk a megvilágosodás szakaszába, amikor már sokkal tudatosabban, célirányosabban próbáljuk a 3D nyomtatást hasznosítani. Újabb és újabb technológiák szabadalmai járnak le, ami új gyártók belépését eredményezi a piacon – ahol a magyar cégek is elismert szereplőnek számítanak.
Mit érdemes ma a 3D nyomtatásról tudni? Mi várható ezen a területen a következő 2-3 évben? Mely iparágakban látja egy kutató az additív technológia felhasználási lehetőségét? Dr. Kovács Norberttel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem polimertechnikai tanszékének adjunktusával beszélgettünk.
Hogyan fogja össze digitalizációs fejlesztéseit Magyarország legnagyobb iparvállalata, ahol a digitalizációs folyamatban 4-500 ember vesz részt? Vendégeink a MOL-ban csoportszinten felelnek azért, hogy a downstream területen ne csak kialakuljon, de tökéletesen meg is valósuljon az ipari digitalizációs vízió. Mi a MOL 3D-je? Milyen IoT-projekteken dolgozik a vállalat, ahol csak a finomítók automatizált szabályozói önmagukban több mint 300 000 mérési ponttal rendelkeznek?
Mélyen technológiai töltetű epizód szakemberekkel, akik az IT fejlesztéseket üzleti szemmel fogják össze, és akik azt is elárulják, milyen élmény volt Budapest legkomplexebb okosépületébe beköltözni.
Vendégeink: Szabó Zoltán, a MOL Group Downstream Digital fejlesztési vezetője és Viczián Zsolt, a MOL Group Downstream IT vezetője
Az Airbus Helicopters Hungary az ország egyik legfiatalabb, komplex alkatrészgyártó üzeme. A hivatalosan még csupán fél éve átadott, induló gyár számos kihívásra kell választ találjon: nem csak a repülésbiztonsági és katonai vonzata miatt speciális gyártási követelmények és a szigorú nyomonkövetés, hanem a magas volatilitás, illetve a hirtelen jövő, egyedi, kisszériás igények is nehezítik a magyar termelésirányítói munkát.
Ebben az epizódban nem kész ipar 4.0 rendszerekről lesz szó, hanem őszintén beszélgetünk tervezésről, első lépésekről, és kezdeti tanulságokról - mindarról, ami ahhoz szükséges, hogy ma Magyarországon a nulláról egy technológiai mintaüzemet hozzunk létre.
Vendégeink: Pankucsi András, az Airbus gyulai üzemének termelési igazgatója, és Kiss Krisztina ERP-bevezetési szakértő.
Az idei utolsó podcast epizódunkban körkérdést tettünk fel az ipar 4.0 területén dolgozó szakembereknek, hogy ők milyen újdonságokra és kihívásokra számítanak 2023-ban az ipar és a technológia területén. A válaszok alapján egy technológiai szempontból diverz és izgalmas év rajzolódik ki előttünk. Az új megoldások mellett pedig, úgy tűnik, jelentős hangsúlyt kapnak majd olyan kérdések is, mint a szolgáltatásközpontú üzleti modell, a működésbiztonság, a regeneráció és még a kitartás is – hiszen, mint tudjuk, a technológia önmagában nem „mindenható”!
A globális ellátási láncokat az elmúlt 2-3 évben komoly sokkok érték. A COVID, a háború, az energiaválság és az általános gazdasági recesszió árnyéka folyamatos kihívások elé állítja az ipari szereplőket. „A válságnak van kára, de mindig vannak benne lehetőségek is” – tanítja Dr. Bőgel György, a CEU közgazdász professzora, akivel ebben az epizódban arról beszélgettünk, hogy ipari szereplőként mit tehetünk a jelenlegi helyzetben. Hogyan maradjunk reziliensek beszállítóként, és milyen eszközökhöz érdemes nyúlni a költségcsökkentésen túl?
A Norsk Hydro a világ vezető alumíniumipari vállalata. 2019-ben ransomware támadás érte a céget, melynek vezetősége akkor, a nagyok közt elsőként úgy döntött: nem fizetnek. Az átmenetileg papír alapra kényszerült vállalat azóta világszínvonalú, zero trust security-t alkalmazó IT rendszert épített ki, és gyártóként példaértékű módon megcélozta a közel 95%-os cloud alapú működést. A cég kiberbiztonságért felelős globális vezetője Majtényi Márta, akivel ipar 4-ről, a Hydro ambiciózus terveiről és a Tungsramnál szerzett tapasztalatairól is beszélgettünk.
Miért baj, ha bizonyos gazdasági megfontolások felülírják az ökológiai korlátokat, mert nem veszik figyelembe egy tevékenység környezeti és társadalmi hatásait? Mi a gond a körkörös gazdaság elméletével, és miért nem elegendő önmagában a technológiai fejlődés? Miért nem végtelenek a lehetőségeink? Hogyan fogunk gyártani 10-20 év múlva? Jó megoldás-e szolgáltatói gazdaság? És hogyan találjuk meg a boldogulás új útjait – ipari szempontból is? Ebben az epizódban Dr. Köves Alexandrával az ökológiai közgazdaságtanról és a fenntartható iparról beszélgettünk.
Az Ipar 4.0 Backstage legújabb epizódjában a kiberbiztonságot állítjuk a középpontba. Szó lesz a vállalatoknál is gyakori csalástípusokról, ipari adatszivárgásokról és a darkwebről is, és megvitatjuk a kevésbé korszerű gyártógépek előnyeit és hátrányait is. . Foglalkozunk azzal is, mit tegyünk zsarolóvírus-támadás esetén. És nem megyünk el szó nélkül a milliókban is mérhető tanács mellett sem, amit mindenki sejt, de szinte senki nem vesz komolyan: az IT security a legelején a legolcsóbb és leghatékonyabb, nem a végén!
Vendégünk Török Szilárd, az etikus hackerből lett kibernyomozó, és Dr. Bencsik Balázs, a Kibervédelmi Intézet korábbi, a Szabályzott Tevékenység Felügyeleti Hatóságának jelenlegi kiberbiztonsági tanúsítási igazgatója.
Folytatódik az Ipar 4.0 Backstage 2. évada, ahol vendégünk Gulyás Gábor a HBPO Technológiai Innovációs Központjának igazgatója, akivel a fejlesztés és a bevezetés tanulságairól és kulisszatitkairól beszélgettünk. A HBPO két sikertelen, külső cégek által menedzselt bevezetési kísérlet után saját MES-rendszer fejlesztésébe fogott, mely rövid idő alatt is átütő sikert hozott és mára a cégcsoport közel 30 gyárában, 3 kontinensen is bevezették.
A 2. évad első epizódjában Beke Zoltán, az Ipar 4.0 podcast házigazdája ült a vendégeknek fenntartott székbe, ahol Gundel Takács Gábor faggatta korunk ipari forradalmairól. Van-e valós paradigmaváltás a 4.0 és az 5.0 közt, vagy csak számháború a fejlődés sorszámokkal való felcímkézése? Forradalmak, és ami mögöttük van!
Már javában hallgathatók az Ipar 4.0 Backstage podcast első évadának epizódjai - és még közel sincs vége! A nyári szünet után izgalmas témákkal folytatjuk!
Egy asztalhoz ültettük a gyártóvállalat innovációs vezetőjét, a trendkutatót és az egyetemi tanárt, hogy kifaggassuk őket ipar 4.0 témában. Vélemények egymásra találásának és ütközésének is színterévé vált a beszélgetés, melynek résztvevői: Abonyi János (Pannon Egyetem), Gulyás Gábor (HBPO Gmbh.) és Papp László (Gartner Magyarország).
Az önvezető autók, drónok, AGV-k, orvosi robotok biztosan profitálni fognak az 5G terjedéséből. És az ipar? El fog-e jutni az 5G valaha is majd a közepes illetve a kis méretű cégekhez? Ezúttal Dr. Vasvári Gábor, a T-Systems stratégiai szakértője és trendelemzője engedett nekünk izgalmas bepillantást a jövő technológiáiba.
A Siemens neve ipari berkekben az elmúlt 60 évben gyakorlatilag összeforrt a PLC-kkel is. De mi jön a PLC-k után? Vannak-e már Magyarországon sötét gyárak, hogyan működnek az ember nélküli automata raktárak, és hogyan állnak a hazai iparágak az ipar 4.0 implementációjával? Jeránek Tamással, a Siemens Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
A robotok már a ’60-as évektől jelen vannak a gyárakban, de technológiai szempontból egyáltalán nem volt egyenes az út, amin a robotika dinoszauruszaitól elértünk a mai, modern robotokig. Hol tartunk ma? Dr. Galambos Péter, a Bejczy Antal iRobottechnikai Központ igazgatója volt a vendégünk.
A digitalizáció egyik fő feladata, hogy az emberi erőforrást és az adatvezérelt folyamatokat összekapcsolja. Szabó Gáborral, a Microsoft gyártóipari megoldásokért felelős vezetőjével beszélgettünk adatvezérelt folyamatokról, silórendszerekről, low code-ról, no code-ról, marginális előnyökről, és természetesen előhúztuk az emberi tényezőt is.
A Richter Gedeon Nyrt. európai szinten is jelentős K+F tevékenységet végez, és a digitalizációban is elöl jár. Az ipar 4.0-s fejlesztéseket a vállalati kultúrával kezdték, mert fontosnak tartják, hogy rugalmasan szembe tudjanak nézni a folyamatosan változó világgal. Simon Lajossal, a vállalat CIO-jával beszélgettünk.
A vállalati döntések jövőállóságának vizsgálatában egyre fontosabb a jövőkutatás. Vendégeink Dr. Rab Árpád jövőkutató (Corvinus Egyetem) és Papp László (Gartner Magyarország), akikkel arról beszélgettünk, milyen változásokat hoz a következő 10 év az ipari vállalatoknál.
Műsorvezetőnk

Műsorvezetőnk

Beke Zoltán stratégiai és digitalizációs tanácsadó, a Mortoff Kft. alapítója és egyik tulajdonosa. Több, mint 20 éve dolgozik együtt különféle iparági területeken működő közép- és nagyvállalatok vezetőivel. Munkájában a vállalati működés és a szervezeti fejlődés emberi tényezői foglalkoztatják, illetve a változásmenedzsment iránti elkötelezettsége motiválja. A szisztematikus innováció módszertanának híve: vallja, hogy egy probléma felbukkanásakor a más iparágakban, eltérő szegmensekben szerzett tapasztalatok szintetizálása mindig közelebb visz a megoldáshoz.

A Mortoffban jelenleg is aktív szakember a cég ipari digitalizációs megoldásokat szállító divízióját vezeti. Csapatának küldetése, hogy a termelőüzemeket adatközpontú, intelligens gyárakká alakítsa a legkorszerűbb big data és IoT technológiák alkalmazásával. 

Az Ipar 4.0 Backstage podcastben az iparvállalatok technológia, szervezeti és emberi aspektusait feszegeti meghívott vendégeivel, akik különböző ipari és szolgáltató vállalatok kulcsszereplői, illetve adott területek megoldásszállítói és szakértői.

Írj nekünk!

Oszd meg velünk saját Ipar 4.0 történetedet vagy véleményedet, javaslataidat a műsorral kapcsolatban!

Podcast hírlevél feliratkozás

Ez is érdekelhet!

Szakmai cikkek kollégáink tollából

Milyen magas legyen a gát?
ápr
19
2023
Milyen magas legyen a gát?

Napjaink mérnöke és vezetője a kérdés megválaszolásához paramétereket visz be egy informatikai rendszerbe, ami sok ezer, a múltban lezajlott természeti jelenség adatát és a fizika törvényeit alapul véve meghatározza a gát optimális magasságát. A Mortoffnál hasonló problémákat megoldani képes informatikai rendszereket fejlesztésén és szállításán dolgozunk. Miért érdekes és fontos mindez?

Bővebben
Ipar 4.0: egypontos lecke
júl
01
2020
Ipar 4.0: egypontos lecke

Mielőtt elmerülnénk az Ipar 4.0-t körüllengő népszerű kifejezések boncolgatásában, mint prediktív karbantartás, anomália detekció vagy valós idejű adatfeldolgozás – vizsgáljuk meg a szavak mögötti gondolatmenet alapját.

Bővebben
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat.